José Cura

José Cura

José Cura

José Cura

1962. december 5.

Pályafutása

1962. december 5-én született Rosarióban (Argentína), zenekedvelő családban. 8 évesen édesapja beíratta a helyi zeneiskolába zongorát tanulni, de pár óra után a tanár egy olyan papírral küldte haza, melyen az állt, hogy nem érdekli és nincs is tehetsége a zenéhez. Saját állítása szerint ennek a tanárnak azóta is hálás, mert volt ideje gyereknek lenni.
 
12 évesen egy barátja hatására elkezdett gitározni tanulni Juan di Lorenzo keze alatt, később már eszerint választott középiskolát. 15 évesen debütált, mint karnagy. 16 évesen zeneszerzést és zongorázni tanult Carlos Castro és Zulma Cabrera irányításával, majd 1982-ben felvették a Rosariói Nemzeti Egyetem Művészeti Karára, ahol '83-tól már az egyetem kórusának másodkarnagya volt. Zeneszerzői és karvezetői tanulmányait egy 21 évesen elnyert ösztöndíjjal 6 hónapig a Buenos Aires-i Teatro Colón Művészeti Karán folytatta.
 
Már a főiskolai évei alatt énekelt egy operakórusban, de komolyabban foglalkozni a hangjával 20-as évei végén kezdett, amikor az egyetemi kórus másodkarnagya volt, mert a vezető karnagy állítása szerint szép hangja van és segítené a dirigensi munkájában is. Ekkor, 1988-ban ismerkedett meg Horacio Amurival, aki megtanította neki saját énektechnikáját. Rövidesen elhatározta, hogy operaénekesként is szeretne befutni. Meghallgatásról meghallgatásra járt, de mindig elutasító, a tehetségét becsmérlő értékelést kapott. Ezek és az akkori argentin helyzet hatására feladta a kényszerből vállalt munkahelyeit és 30 évesen, 1991-ben feleségével és pici gyermekével átköltözött Európába. ( "Ha belegondolok, hogy a házam egy mai koncertem árának negyedéért adtam el, hogy akkor megvehessük a repülőjegyeket!" - nyilatkozza a 2008-as kiadású José Cura in Concert Budapest 2000 c. DVD-n). 3 évig Olaszországban tartózkodtak.
 
Útja egyenesen Vittorio Terranova énekmesterhez vezetett az Amuritól kapott ajánlólevéllel. A híres tenorista az olasz melodrámai, belcanto stílus kiváló szakembere. Sokáig egy garázsban éltek a családjával, nehéz anyagi körülmények között, de kemény munka és kitartás árán 1992 februárjában sikerrel debütált Verona-ban Henze Pollicinojában, sőt, ő volt Remendado Bizet Carmenjében és az íjászok kapitánya Verdi Simon Boccanegrajában. 1993-ban megkapta az első nagyobb szerepét Bibalo Signorina Giulia c. operájában.
 
Kis kitérést tett az operett világába - játszott Oscar Straus Ein Waltzertraum c. darabjában és egy Janacek operában is énekelt (The Macropoulos affair). Ezt követően az 1994-es év nagyon termékeny volt. Olyan híres szerepekben debütált nagy sikerrel, mint Ismaele Verdi Nabuccojában, Don Alvaro A végzet hatalmaban, Ruggero Puccini két egyfelvonásosában A fecskében és a Lidércekben. Ez utóbbival született meg az első teljes operafelvétele, mely egy élő előadásból született.. Novemberben először énekelt az Egyesült Államokban, Chicagoban Loris Ipanovként Mirella Freni partnereként a Umberto Giordano művében, a Fedorában. Az év legnagyobb robbanása, hogy Mexikóvárosban az 1994-ben második alkalommal megrendezett Plácido Domingo Nemzetközi Énekversenyt megnyerte és a közönségdíjat is neki ítélték, amellyel felkeltette a nemzetközi sajtó és szakma érdeklődését. Ezen évben az utolsó fellépése a Buenos Aires-i Teatro Colónban volt. Gálakoncertet adott a szülőföldjén, mintegy megkoronázva a sikereket.
 
Attól fogva a karrierje rendületlenül halad előre. 1995-ben Párizsba költözött, ma már családjával Madridban él. 2001-ben a Sinfonia Varsovia lengyel zenekar első vendégkarmesterének nevezték ki, jelenleg a velencei egyetem óraadó tanára. Amerikától Európán át Japánig egyaránt virágzik a karrierje, manapság az egyik legkeresettebb énekesként és karmesterként tartják számon.
 
2010. december 2-án a Bécsi Staatsoper Teaszalonjában megkapta a(z) (Österreichischer) Kammersänger címet, melyet korábban olyan nagy nevek - a teljesség igénye nélkül - , mint Placido Domingo, Dietrich Fischer-Dieskau, Luciano Pavarotti, Waltraud Meier.
bővebben

Dátumok

José Cura & Mahó Andrea

José Cura & Mahó Andrea

2015.07.04

Michel Schönberg, Sir Andrew Lloyd Webber, világhí...

részletek
Minden jog fenntartva © 2017